A 2010-es évek eleje óta próbálnak debreceni zenekarok a Salétrom utca addig kihasználatlanul állt, egy helyi bútorgyárhoz tartozó épületében. Bő három éve egy másik, ugyanazon tulajdonoshoz tartozó objektumban is szól a zene. A próbatermek jelenlegi helyzetéről a főbérlővel, Hegyes Gergővel beszélgettem az utóbb nyílt helyszínen.

– Tudtam, hogy lesz rá kereslet, ezért is vágtam bele – mondja Gergő, miközben sétálunk az első emeletre, ahol öt terem található. A másodikon még öt, ennyivel szolgál a komplexum. Néhány tízméterrel arrébb, az utca másik, debreceni körökben leginkább „HNO3” néven ismert épületében 14 helyiségben van lehetőség a gyakorlásra.

Azt a helyet közel négy éve vettem át. Ott már jóval előtte kialakult egy közösség, próbáltak, koncerteket szerveztek. Amikor az akkori főbérlők kiszálltak, megkerestek, hogy vigyem tovább helyettük, de előbb végül más kezébe kerültek a termek két évre. Ezután kaptam újra egy hívást, hogy átvenném-e.

Pontosan tudta, mire vállalkozik, ismerte a közeget, hiszen zenekarával, a Pit of Saronnal maga is bérlője volt egy teremnek. Kis idő elteltével már tudomást szerzett több zenekarról, akik helyet kerestek. A „HNO3” nem tudott minden igényt kielégíteni, így jött képbe az újabb épület:

– Annyian kérdezősködtek nálam terem után kutatva, hogy érdeklődni kezdtem a bútorgyárnál, nincs-e esetleg még olyan épületük, amit használhatnék. Mondták, hogy itt van ez a hely, csak felújításra szorul, mivel akkor már körülbelül tíz éve állt üresen.

Itt-ott még látszanak nyomai az évekkel ezelőtti állapotnak, a felújítás viszont folyamatos – a lehetőségekhez mérten, hiszen minden beruházás külső támogatás vagy pályázati pénz nélkül valósul meg, főállás mellett. A 2017 novemberi átvétel idején elsőként rendbe kellett tenni az omladozó, koszos falakat és kisöpörni a tengernyi port. Ez önmagában több hónapig tartott. Az első emeleten korábban zuhanyzó volt, még a fülkéket elválasztó betonlapokkal is meg kellett küzdeni az átalakítás során.

A termeket vakolták, újrafestették, az ajtókat és a zárakat lecserélték. Mint mondja, régi terve volt egy olyan hely kialakítása, ahol minden, a fejlődéshez szükséges körülmény adott egy zenekarnak. Ehhez még vannak további fejlesztési tervek, de így sincs hasonlóan komplex „műhely” a városban. 

2003 óta foglalkozok komolyabban a zenével, és mindig is fontos volt, hogy a zenekaromnak jó helye legyen. Jelen esetben nemcsak az enyémnek, hanem a többinek is. Azt akarom, hogy ha eljönnek ide próbálni, úgy gondolják: király ez a hely, nem akarunk innen elmenni!

Azóta a két szinten már mozgásérzékelő ledes lámpák vannak, és egyébként is a teljes elektromos hálózat cserélődött, a termek mindegyikében van mérőóra, így a fogyasztás elszámolása gördülékenyen megy. A két épületben összesen körülbelül 30 együttes próbál. Minden formáció felújítva, kitakarítva, üresen kapta meg termét, majd maguk rendezték be saját felszerelésükkel.

A második emeleti folyosó végén találjuk a stúdiótermet: felszerelt technikai park, feljátszó és lehallgató rész. A Pit of Saron is rendszeresen próbál itt, ami a fejlesztések miatt is fontos, hiszen ha adódik egy-egy új ötlet, Gergő azonnal próbára teheti a zenekarral. 

-Ezért is neveztük el a helyet „Saron Records”-nak. A srácok nagyon sokat segítenek abban, hogy a hely működjön és sikerüljön megvalósítani ezeket az ötleteket.

– A gitárerősítők, az analóg pult és a többi berendezés mind-mind az évek alatt gyűlt fel. A mostani hely előtt a Rocksuliban volt egy kis stúdiónk. Az megszűnt, és úgy voltam vele, hogy ha lesz ez az épület, átköltöztetek ide mindent. Az eszközöket is, a zenekart is. Természetesen ennek a fejlesztésére is vannak mindig elképzelések, most éppen live session videók rögzítésében gondolkodok, ehhez kellene jobb belső világítás, de a lehallgatáshoz is szeretnék jobb stúdiómonitorokat, felvételhez felsőkategóriás mikrofonokat.

A stúdióajtón kilépve az út egy népszerű helyiségbe vezet: az óradíjas próbaterembe, benne dobfelszereléssel, két gitárerősítővel, basszussal, mikrofonnal. Sok feltörekvő, újonnan alakult együttes nem rendelkezik még saját felszereléssel, így akinek csak gitárja van, az is tud gyakorolni. Ezzel a lehetőséggel előszeretettel élnek is a bandák, főleg hétvégente és a tavasz végi, nyári időszakban. Igaz, ezekben a hónapokban a két épület minden terme többször van foglalkoztatva.

– Ezt már az egyik zenekar rendezte be, örültem neki, szeretem, ha tesznek közösségért – mutat egy kanapé körül kialakított pihenőhelyre a lépcsőfordulóban, miközben teszünk még egy kört a két szinten.

Nagy átalakuláson ment át az épület az elmúlt években, de fejleszteni, fejlődni mindig lehet, vallja Gergő, hogy a próbatermek minél több helyi zenekar igényének eleget tegyenek. Célom az, hogy egy olyan közösségi helyet alakítsak ki a zenekarok számára, ahol dalaikat vagy akár egy minimál videóklipet, cover videót elkészíthessenek egy helyen. Számomra az is fontos lenne, hogy az itt próbáló zenekarok egymást segítsék, akár közös koncertek leszervezésében vagy csak, hogy eljárjanak egymás fellépéseire.

Mi reméljük és minden adódó lehetőséggel támogatjuk, hogy ezek a tervek minél hamarabb valósággá váljanak, hogy minél több új zenekar próbálja ki magát a Salétrom utcai próbatermekben, utána pedig a város különböző élőzenés helyein.