Jó hírrel szolgálunk azok számára, akik szeretik az izgalmas, popzenén túli hangzásvilágokat, szombaton ugyanis útjára indul a Tempera Sessions. Az új koncertsorozat a Malterban kapott helyet és olyan, a budapesti undergroundban már jól bejáratott nevek fognak vendégszerepelni, akik a saját stílusukban újat, egyedülállót képesek teremteni. A műfaji paletta igen színes lesz, néhány előadót pedig már előre elárult nekünk Mészáros Ádám (a képen), a sorozat főszervezője. Ádám az utóbbi két évtizedben gitárosként az ország legnagyobb színpadait is megjárta, külföldön is élt, most pedig Debrecenben telepedett le családjával, de ahogy ő fogalmazott, a kultúrmisszió is belefér az idejébe.

Jó pár évet lehúztál a popiparban a Péterfy Bori & Love Band, vagy az Erik Sumo Band gitárosaként, az utóbbi időben pedig inkább a jazzes "furcsazenében" utazol például a Jü zenekarral. Mindezekből hogyan következik az, hogy elkezdj koncerteket szervezni? Nem untad meg az iparágat előadói oldalról? Vagy épp jól kiismerted azt, így jobban bele mersz vágni egy ilyen projektbe? 

Ahogy a nagy színészekkel készült mélyinterjúkban is gyakran hangzik el az „én sohasem akartam színész lenni” frázis, úgy én is elmondhatom, hogy sosem rendelkeztem koncertszervezői ambíciókkal, hanem viszonylag spontán módon alakult ki ez a helyzet: egyrészt többször felmerült bennem, hogy miután két éve Debrecenben élek, a magam eszközeivel jó lenne valamit tenni a helyi kultúráért, a helyi közösségért. Játszottam kiállításmegnyitón, jótékonysági koncerten...

Másrészt a kezdetektől szimpatizáltam azzal a szándékkal, amivel a Malter igyekszik a profilját kialakítani és egyszer feldobtam nekik, hogy szívesen csinálnék valamit és jó lenne, ha esetleg tudnának engem valahogy hasznosítani.

Kezdetben teljesen másban, zenétől eltérő dologban gondolkodtam: nagyon jólesett, hogy amikor külföldön éltem, volt egy másik életem a zenélés mellett. Ezt kíséreltem volna meg valahogy visszahozni a Malter keretein belül, de aztán kiderült, hogy Damu Ricsiék épp akkoriban tervezgették azt, hogy legyenek rendszeresen koncertek a helyen és ott nagyobb hasznomat látnák. A spontán felkínált lehetőségre nagyjából kilenc másodperc hezitálás után igent mondtam. Kilenc másodpercig az villogott a fejemben nagy neon betűkkel, hogy „miért is ne”?

Zenészi ténykedéseimből amúgy nem következik egyenesen ez a szervezői vonal, de nagy hasznát veszem, mert nagyjából 15 éve nézegetem ezt a dolgot a másik oldalról. Tisztában vagyok azzal, hogy mire van szüksége egy zenekarnak egy koncert lebonyolítása során és hogyan érdemes közelíteni a dologhoz mondjuk kommunikáció szempontjából is.

Azt azért hozzátenném, hogy nem lennék képes egy olyan zenekarnak koncertet szervezni, amit nem találok érdekesnek és ahol mondjuk inkább „piaci” szempontok vannak szem előtt, a Tempera pont nem erről szól.

Mit kell tudni a Tempera Sessionsről? Milyen stílusú zenekarokra számítson a közönség, illetve milyen közönségre számítasz te mint szervező?

Elsősorban azokra a zenekarokra fókuszálunk, akik mondjuk a budapesti underground szcénában már otthonosan mozognak, ott közönségbázissal is rendelkeznek, de olyan rétegműfajokba sorolhatóak, ami miatt piaci alapon nem tudnak érvényesülni és egyszerűen nem termelik ki a vidéki koncertezés költségeit. Egy friss zenekar a közönségépítés stádiumában kiszolgáltatott helyzetben van, hiszen Budapesten kívül nincs sok esélye, hogy megmutassa magát és ezáltal szintet léphessen. Ezen a helyzeten szeretne enyhíteni a sorozat.

Hogy konkrét neveket is említsek: a posztrockot elektronikával elegyítő TPSRPRT-vel kezdünk december 7-én, majd az év végén érkezik a szörf rockot játszó The Keeymen. Lesz még a városban élő nigériai hiphop\soul üdvöske, azaz Vanucci, de várható táncolásra ingerlő jazz trió, frontleányos punk lendület, vagy a Middlemist Red Nóvé Somája szólóban.

A közönség számára pedig szeretnénk alternatívát nyújtani, hogy olyan zenékkel és előadókkal is megismerkedhessen, akik nem férnek bele a város más koncerthelyszínei által kijelölt vonalba. Titkon bízunk benne, hogy létrejöhet egy állandó bázis, egyfajta közösség is a koncertekre járókból. Jó lenne rávilágítani arra, hogy „tessék, itt vagyunk, egy városban élünk, hasonló dolgokat szeretünk, én egy kicsit olyan vagyok, mint te, te pedig egy kicsit olyan vagy, mint én.” Ennek más kulturális szinteken is lehet ereje.

Budapest vagy Berlin mellett sok vidéki magyarországi városban megfordultál, jelenleg szerinted Debrecen milyen helyzetben van a könnyűzenei szempontból? Van elég koncert, milyenek a körülmények?

Azt látom, hogy néhány ember áldozatos munkájának köszönhetően a helyzet egyre jobb. Fut a városban néhány olyan sorozat, amiért kimondottan hálásak lehetünk. Itt meg kell említenem a Sofar Sounds Debrecen csapatát, akik igazán érdekes és értékes dolgot indítottak útjára. Fellépőként és közönségként is jó élmény részt venni a Sofar eseményein. A másik menő dolog még a Bíró Kornél vezette BanZaj, ami ugyan műfajilag jóval speciálisabb, de (talán épp ezért) nagyon lehet örülni ennek a kezdeményezésnek is. Garantálom, hogy aki ezekre a sorozatokra egyszer ellátogat, az érdekes élményekkel gazdagodik. A PusztaHang létezése is mutatja, hogy jó úton haladunk.

Amit én személy szerint hiányolok az, hogy legyenek ígéretes helyi zenekarok, amiknek köszönhetően lehetne egy rétegesebb felépítésű, pezsgő klubélet. A városban futó olyan eseményekről nem sokat tudok mondani, amiknek a központjában a szórakoztatás és a profit van.

Honnan a koncertsorozat neve? Mit jelentene?

Nem vagyok egy nagy agytröszt, ha címekről van szó. Ennek nagyjából tetszik a hangzása. Mellesleg latinul azt jelenti, hogy ¨keverni˝, amit lehet hangsúlyozni, hiszen valóban nagy műfaji keveredés várható. A keveredés önmagában amúgy is egy izgalmas dolog. Több dolog találkozik, amiből lesz valami olyan, ami addig nem létezett. 

Hogyan lehet anyagilag is jövedelmező futtatni egy ilyen sessiont? Egyáltalán lehetséges?

Ezek a jövő nagy kérdései. Mind a Malteresek, mind Csarnai Zsolti – akivel együtt visszük majd a sorozat szervezési részét – , mind jómagam úgy indulunk, hogy most kultúrmisszió van szó. Máshogy őrültség lenne. Persze lehet kiderül majd, hogy így is az.

• Indítsuk együtt a Temperát a TPSRPRT elszállós szettjével szombat este!