Egy nap alatt le is zongorázta az új KATA-törvényt a kormány, melynek keretein belül több százezer legálisan működő egyéni vállalkozó, ebből pedig megközelítőleg pedig 150 ezer kreatív iparban dolgozó jövője kerül bizonytalan helyzetbe. Az élőzenét kiemelten érintő ügyben a Music Hungary Szövetség már kifejtette álláspontját és konkrét intézkedéseken is dolgozik. Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a szövetség Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával közösen kiadott közleményét:

„A Music Hungary Szövetség (MHSZ), mely a hazai zeneipart és az ehhez kapcsolódó- és támogató tevekénységeket végző művészeket és vállalkozásokat tömöríti, felkereste a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát (BKIK), hogy egyeztessenek a kreatív iparágnak a KATA adózás átalakításával kapcsolatos elképzeléseiről. Tegnap a kormány benyújtotta, ma pedig el is fogadta az új KATA-törvény javaslatát, melynek következtében szeptember 1-től 150.000 kreatív ipari vállalkozó fog az iparági sajátosságoknak megfelelő adózási forma nélkül maradni.  

Az egyeztetést a Music Hungary Szövetség kezdeményezte miután megismerte a BKIK részletes szakmai javaslatát. Az egyeztetésen résztvevő felek egyetértettek abban, hogy a kreatív iparnak szüksége van arra, hogy a kreatív iparágak munkavégzési sajátosságaira alapuló különálló adózási formában rendelkezésére álljon egy olyan egyszerű adózási lehetőség, mely adminisztratív terhektől és -költségektől mentes. Erre a Music Hungary Szövetség már ki is dolgozott egy javaslatot, amit eljuttat az érdekeltekhez.

Ezért a résztvevők elfogadhatónak tartják, hogy a kizárólag lakossági ügyfeleknek szolgáltató "katások" 50.000 Ft-os adótételéhez képest a kreatív-ipar szereplői akár magasabb, de még kigazdálkodható adót fizessenek, a korábbinál magasabb, 18 milliós határérték mellett. További megoldási lehetőség lehetne az is, hogy a kifizetőknek kiállított számlák után egy százalékos mértékű adó kerüljön megállapításra. Szintén egyetértés volt a felek között abban, hogy a szigorításoknak csak a KATA-val szándékosan visszaélőkre kell fókuszálnia. A kreatíviparban dolgozók azonban nem ilyenek, hiszen ezen iparágak (a zene mellett a film, a képzőművészet, a design, a divat, az irodalom, a táncművészet és bizonyos értelemben a tudomány) működéséből fakad, hogy a legtöbben nem munkaviszonyban végzik tevékenységüket. Ezeket a területeket összekötik a munkavégzés jellegzetességei, így a projektszerűség, a gyakori helyváltoztatás, a megrendelők száma és természete.

Az új KATA-törvény mai elfogadásával az itt dolgozók túlnyomó része, nagyjából 150.000 vállalkozó, az iparági sajátosságoknak megfelelő adózási forma nélkül maradt, ami ismét visszaburjánzó, felesleges adminisztrációt generál úgy az egyén, mint az állam oldalán. Emellett újra növekedni fog az adóelkerülés, miközben az általános szabályok szerinti adózásba kényszerülő iparági egyéni vállalkozások újra osztalékágon illetve „elköltségeléssel” vennék ki a jövedelmet, az adó behajtási költsége növekedni fog, az alkotók pedig adminisztrációval foglalkoznak alkotás helyett. 

A meglévő adózási formák közismerten nem felelnek meg az alkotónak és a kreatív iparban dolgozóknak, hiszen ők projektalapon végzik a munkájukat, amely nem felel meg sem a munkaviszonyban, sem a vállalati keretben végezhető tevékenységeknek. Egy-egy megbízás (filmprodukció, turné, előadás, publikáció, stb.) időtartama hetekben, hónapokban mérhető, így munkaviszony nem létesül, az elérhető jövedelem azonban alacsonyabb annál, amire cégstruktúrát lenne érdemes felépíteni.

A felek olyan megoldásban érdekeltek, amely a magyar kreatív ipar teljességének megoldást jelent, ezért megkezdték az egyeztetéseket társterületek reprezentatív szervezeteivel és képviselőivel, hiszen ez a probléma érinti a hazai filmipart, az irodalmi életet, a képzőművészeket, iparművészeket, a divat és design világában dolgozókat is, valamint akadémiai és tudományos dolgozókat is. Így összességében legalább 150 ezer továbbra is legális, de a megemelkedett terheket kigazdálkodni képes adózó maradhatna egy számukra is élhető, legális adózási- és társadalombiztosítottsági keretrendszeren belül.”